Friss mozaikok
BÁRKIT harcba hívhatnak
Ellenzi a fegyver nélküli katonai szolgálat intézményét a rendszerváltás előtt állami üldözésben részesült, keresztény Bokor Közösség, mivel az erőszakszervezetekben való bármilyen részvételt ellentétesnek tart vallási felfogásával. A január 1-jével életbe lépett alaptörvény megszüntette a polgári szolgálat lehetőségét, azonban a honvédelmi törvény tágan értelmezhető gumiszabályai alapján bárkit fegyveres szolgálatra kötelezhetnek.
Az alkotmányból ugyanis törölték a lelkiismereti okokból vállalható polgári szolgálat fogalmát, helyébe a január elsejével életbe lépett új alaptörvénybe a “fegyver nélküli katonai szolgálat” került. És noha a békeidőben való sorkötelezettség intézményét 2004-ben az Országgyűlés megszüntette, a honvédelmi törvény tavalyi módosításával létrehozták a Magyar Honvédség Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokságát, amely a 18 és 40 év közötti, magyarországi lakóhellyel rendelkező, magyar állampolgárságú férfiaknak a katonai sorozáshoz szükséges adatait kezeli majd.
A keresztény szellemiségű Bokor Közösséget a második világháború után kezdte szervezni Bulányi György piarista szerzetes, aki az ötvenes években tíz évet töltött börtönben. A 60-as évektől kezdve alakuló csoportok a jézusi erőszakmentesség eszméjére hivatkozva tagadták meg a sorkötelezettséget. 1980-tól a rendszerváltásig a Bokor Közösség 23 tagja került börtönbe emiatt. Az állam rendőri megfigyelésekkel, lehallgatásokkal, munkahelyi diszkriminációval próbálta megfélemlíteni a közösség tagjait. A katolikus püspökök a Bokorhoz kötődő papokat fegyelmi eljárásokkal, felfüggesztéssel, áthelyezésekkel büntették.
A tavaly nyáron elfogadott honvédelmi törvény kimondja: “A fegyver nélküli katonai szolgálat teljesítésére vonatkozó engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ha a körülményekből a lelkiismereti okra való hivatkozás alaptalansága megállapítható(…) lelkiismereti oknak kell tekinteni minden olyan indokot, amely összefügg a kérelmező személyiségét meghatározó valamely lényeges vallási, erkölcsi vagy egyéb természetű meggyőződéssel”. A jogszabály azonban nem tisztázza, hogy milyen körülmények alapján vonható kétségbe egy hadköteles vallási vagy erkölcsi meggyőződése. Tehát a katonai igazgatási szervek szubjektív szempontok alapján fegyveres szolgálatra kötelezhetnek bárkit, ráadásul döntésük ellen nincs helye fellebbezésnek, újabb kérelem pedig nem nyújtható be.
A honvédelmi törvény egy másik pontja így fogalmaz: “A parancsnoknak törekednie kell arra, hogy a fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítő katonát a fegyveres érintkezésből kivonja”. Vagyis egyáltalán nem garantált, hogy a fegyver nélküli szolgálatot teljesítők elkerülik a harci cselekményeket, lényegében a katonai parancsnokuknak lesznek kiszolgáltatva.
Molnár Richárd
Forrás: 2012. január 11., Népszava online
BOKORÜNNEP
Az idei Bokorünnepet 2012. január 28-án, szombaton rendezzük meg Budapesten.
A program 10 órakor kezdődik, s várhatóan 16 óráig tart.
Délelőtt Magyar László (A karitász szerepe a fehérvári közösségek életében) és Zsombok György (Cigány pasztoráció - Aranyosapáti, Ópályi) előadását hallgatjuk meg, amelyek végén hozzá is lehet szólni.
(Az előadások ideje alatt a gyermekek részére külön foglalkozási lehetőséget kínálunk.)
12-13:30 h között ebédszünet lesz (saját csomagból), és beszégetésekre, barátkozásokra szánjuk az időt.
A tervezett délutáni program:
13:30 Cserta Gábor és Balázs zenél (Bokros János gyermekversek)
14:00 Boltos mesék (Mosonyi Alíz könyvéből)
14:15 Táncbemutató: Káplár Gyula és Szentes Ági (Argentin tangó)
14:20 Színdarab (bohózat) - Walter Béla: Mellékhatás
14:30 Mise (Várnai László)
16:00 Zárás
További információ: bokorportal@bokorportal.hu
AZ EGYHÁZAKRÓL szóló törvény
Ismét elfogata az Országgyűlés az egyházakról szóló törvényt 2012. december 30-án.
Ismét tizennégy egyházat ismert el a parlament, ugyanazokat a vallási közösségeket, mint a nyáron elfogadott, ám az Alkotmánybíróság által közjogi érvénytelenség miatt megsemmisített egyházügyi törvényben. Az új jogszabályt Országgyűlés 256 igen és 36 nem szavazattal fogadta el.
Eszerint a parlament, csakúgy mint júliusban, a Magyar Katolikus Egyházat, a Magyarországi Református Egyházat, a Magyarországi Evangélikus Egyházat, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget (Statusquo Ante), a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközséget, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyét, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátust, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyházat, a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegyét, az Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéjét, a Magyar Unitárius Egyházat, a Magyarországi Baptista Egyházat és a Hit Gyülekezetét ismerte el.
Azok a vallási közösségek – több mint hetven –, amelyek az elmúlt hónapokban kezdeményezték a szakminiszternél jogállásuk fenntartását, 2012. január 1-jével nem veszítik el egyházi státuszukat, arról február végéig dönt a parlament.
Azoknak az egyházaknak, amelyek január 1-jétől egyesületnek minősülnek, az állam 2012. augusztus 31-ig költségvetési támogatást biztosít az általuk fenntartott közoktatási intézmények működtetéséhez, szociális intézmények esetében pedig az év végéig.
Változnak annak szabályai, hogy miként válhat egy vallási tevékenységet végző egyesület egyházzá. Ezt az érintett egyesület legalább ezer ember aláírásával kezdeményezheti, majd a kérelemről az Országgyűlés vallásügyekkel foglalkozó bizottsága törvényjavaslatot terjeszt a Ház elé.
Az Alkotmánybíróság 2011. december 19-én semmisítette meg a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényt, közjogi érvénytelenség miatt. A testület megállapította, hogy a törvény megalkotása során az egységes javaslathoz képest a zárószavazás előtti módosító javaslat elfogadása lényeges változásokat eredményezett az egyházi jogállás megszerzésének szabályozásában, mivel – a többi között – az egyházi jogállás megszerzését (illetve a jelenleg egyháznak minősülő szervezetek többsége esetén annak megtartását) az országgyűlési képviselők kétharmadának támogató szavazatától tette függővé. Az ismét elfogadott egyházügyi törvényt 2011. december 21-én nyújtotta be a Fidesz a parlamentnek.
Az elfogadott törvény:
2011. évi CCVI. törvény
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról
Forrás: MTI/Magyar Közlöny
VALAKI
Mezőőrsön van egy hangsúlyosan keresztény szemléletű iskola, melynek célja a környék fiataljainak tehetséggondozása, számukra továbbtanulási lehetőség biztosítása oly módon, hogy az oktatás keretében az általános emberi, keresztény és nemzeti értékek is eljussanak a diákokhoz.
Az iskolát tétrehozó Magar Műhely Alapítvány elnöke Szabó Gyula, a mezőörsi plébános.
Róla készített portréfilmet az MTV, mely 2011. december 23-án került adásba.
A videófelvétel elérhető az MTV archívumában: Valaki - Szabó Gyula
ÉV VÉGI gondolatok a hegyekből
Böjte Csaba
“Kimentem Kismuncselre, a Kárpátok déli vonulatára, hol egy elfelejtett kis bányásztelepülés, mint az elmúlt évek mementója, roskad bele a tájba. Eljöttem ide, Isten háta mögé, ahonnan mindenki elmenekült, válaszért, megvilágosodni.
Tél van, ropog a hó a talpam alatt. Minden lépés jól esik. Sétálok a létben. Vagyok. Számlálatlanul telnek a percek. Elindultam, és elindulnak bennem a gondolato.! Megfogalmazom. Az első érzés mely hívatlanul belém költözött: milyen csodálatosan tiszta és finom itt fent a hegyekben a levegő. A nagyvárosban minden egyes lélegzéssel tüdőnkbe beáramlik a társaink tüdejét megjárt, a kipufogó gázokkal, porral, füsttel fűszerezett massza. Itt a hegyek között érzem a friss levegő ízét, zamatát, amit harapni lehet, szinte herseg a fogam között a tiszta életerő. Minden egyes légzés ajándék. Jólesik levegőt venni, tüdődön keresztül eggyé válni a tiszta természettel. Behunyt szemmel a bensőmön keresztül érzem a tájat, a hegyeket, a havas fákat. Néhány légzés, és már biztosan tudom, hogy élek, hogy jó helyen vagyok.” [Folytatás…> >]
Békés, boldog új évet kívánunk!
BÉKÉT az egész földnek!
2012. január 1-jén, vasárnap a Sant’Egidio Közösség szervezésében fáklyás menetet és ökumenikus imaórát tartanak a békéért.
A résztvevők gyertyákkal és fáklyákkal gyülekeznek 17 órától a Szabadság-híd pesti hídfőjénél, annak a helynek a közelében, ahol Boldog Salkaházi Sára 1944. december 27-én vértanúhalált halt. A békemenet a Váci utcán át az Angolkisasszonyok Váci utcai Szent Mihály-templomához érkezik, ahol ökumenikus imádságot tartanak 17.30-kor. Az imaórát vezeti és szentbeszédet tart Jelenits István SchP.
XVI. Benedek pápa szándékhoz csatlakozva és a Béke Világnapjára küldött üzenetére válaszolva megemlékeznek azokról az országokról és nemzetekről, amelyeket ma is háború sújt, és kérik a Béke Urát, hogy adja meg azt a békét az egész Földnek, amelyet az emberek nem tudnak megadni maguknak, sem egymásnak.
Forrás: Magyar Kurír
PÁPAI üzenet a 45. béke világnap alkalmából
X. Benedek üenetében elsősorban a fiatalokat szólítja meg, akik lelkesedésükkel új reményt nyújthatnak a világnak. Az egyház reménnyel tekint a fiatalokra és bízik bennük, arra bátorítja őket, hogy keressék az igazságot és védelmezzék a közjót – hangsúlyozza üzeneteében a pápa.
Az üzenet olvasható a Vatikán honlapján,
magyar nyelvű összefoglaló a Magyar Kutír weboldalán.
BERLINBEN tartják az év végi taizéi találkozót
A Taizéi Közösség által kezdeményezett „bizalom világméretű zarándoklatának” 34. állomásán, Berlinben, december 28. és január 1. között 30 ezer fiatal találkozik. Az egész Európából és a más földrészekről is érkező fiatalokat a berlini egyházak és családok látják vendégül. A találkozó célja, hogy megtalálják egy új szolidaritás lendületét. A találkozó programját közös imák, különböző témájú előadások és kiscsoportos beszélgetések alkotják. A témakörök között lesznek lelki, társadalmi, művészeti, politikai és gazdasági kérdések. Ez az első alkalom, hogy az év végi taizéi találkozó Berlinben kerül megrendezésre.
A találkozó eseményeit a fiatalok elbeszélései alapján, napról napra követni lehet egy külön weboldalon.
Forrás és további információk a rendezvényről: Taize.fr/hu
2011 KARÁCSONYÁN
“A karácsonyi történet arról szól, hogy miközben Augusztus császár népszámlálási rendeletére Mária és József Betlehemben szállást keresett, és csak egy barlangistállóban találtak helyet, hogy Mária megszülje a koraszülött gyermeket, a pásztorok kinn a pusztában a nyájat őrizték, és a fagyos éjszakában a tűz mellett bóbiskoltak, beszélgettek. Engem ezek a pásztorok foglalkoztatnak igazán. Hogyan kerülnek a képbe? Miről beszélgethettek? És milyen hírt adhattak tovább?” […]
Kit vártak a pásztorok? címmel hangzott el Kovács László elmélkedése 2011. december 26-án, karácsony másnapján a Bokorportán.
Az elmélkedés letölthető portálunkról >>
KARÁCSONY 2011
‘Karácsony ünnepén
Mindenhol gyertya ég.
Békesség jelképe
A gyertyaláng.
Minden nap gyújtsatok
Gyertyákat, emberek!
Égjen a békeláng
Mindenhol már!"
HATÁLYON kívül helyezik az egyházügyi törvényt
Az MTI 2011. december 16-án adta hírül, hogy “jogtechnikai megfontolások” miatt hatályon kívül helyezik az idén júliusban elfogadott új egyházügyi törvényt. Ezt Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője jelentette be, hozzátéve, hogy az új jogszabályt még idén el kell fogadni, várhatóan a két ünnep között.
A politikus azt mondta, hétfőn “megtalálják” a jogtechnikai megoldást a hatályon kívül helyezésre, kijavítják a formai hibákat, ám a jogszabály “tartalmi struktúráján” nem fognak változtatni. Hozzátette ugyanakkor, hogy egyes kérdésekben érdemes felülvizsgálatot tartani. Példaként említette a megszűnő egyházak jogi státuszát. A hatályon kívül helyezést Lázár János azzal indokolta, hogy a törvény nyári elfogadásának módja, menetrendje nem felelt meg “minden közjogi kritériumnak”. Hozzáfűzte, az ellenzék kritikáját is figyelembe vették.
“December 31-ig az egyházak sorsát rendezni kell, ez mindannyiunk közös felelőssége. Nem hagyhatjuk az egyházakat bizonytalanságban” - mondta Lázár János, megjegyezve: tisztában vannak azzal, hogy a törvény ügyében - a közjogi érvénytelenséggel kapcsolatban - több alkotmánybírósági eljárás is zajlik.
Az egyházügyi törvényről szóló döntés indokolta azt, hogy - az eredeti tervekkel ellentétben - az új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti jogszabályhoz benyújtott módosító indítványokról nem szavazott a Ház pénteken - közölte.
A parlament július 12-ére virradó éjszaka fogadta el az új egyházügyi törvényt. A javaslatot eredetileg KDNP-s politikusok jegyezték, ám a szavazás előtt néhány órával a Fidesz-frakció kezdeményezésére az alkotmányügyi bizottság alapvetően átírta. A parlament nyári rendkívüli ülésszakának utolsó napján emiatt többször is szünetelt a határozathozatal.
A jogszabállyal az Országgyűlés tizennégy egyházat ismert el: a Magyarországi Katolikus Egyházat, a Magyarországi Református Egyházat, a Magyarországi Evangélikus Egyházat, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközséget, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyét, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátust, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyházat, a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegyét, az Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéjét, az Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerületét, a Magyarországi Baptista Egyházat és a Hit Gyülekezetét. Az utóbbi az egyetlen, amely a kereszténydemokrata képviselők jegyezte törvényjavaslatban nem szerepelt a bevett és elismert egyházak között.
Ugyanakkor az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatának elfogadásával a parlament a többi vallási közösséget nem nevesítette és kategorizálta. Rögzítették azonban, hogy az utóbbiak nyilvántartásba vételéről a Fővárosi Bíróság helyett az Országgyűlés dönthet, kétharmados többséggel. Ilyen döntés azonban nem született azóta.
Forrás: MTI
PETTENDRE került a 720 kg élelmiszeradomány
2011. november 25-26-án az Élelmiszerbank önkénteseiként ezúttal a pécsi Gyurgyóka közösség is gyűjtött tartós élelmiszert az egyik kicsi Tesco áruházban. Legnagyobb meglepetésünkre több mint 720 kg élelmiszer jött össze! Egyik közösségi tagunk így fogalmazott: „Visszatért az emberek jóságába vetett hitem.”
Kész szociológiai tanulmány egy ilyen szolgálat: látni a púpozott – konyakkal, szalámikkal megpakolt – kosarakat, akik szó nélkül húznak el mellettünk, s a kisnyugdíjast, sokgyerekes cigány családokat, akik sorban teszik be a lisztet, cukrot, olajat, rizst, tésztát és hallatlan ötletességgel még ezer minden mást. Némelyek megköszönték, hogy megszervezzük azt, hogy ők is segíthetnek. Persze voltak olyanok is, akik mérgesen mordultak, hogy már ideje lenne, hogy nekik is segítsen valaki, de velük is tudtunk pár kedves szót váltani. Tapasztaltuk azt, hogy ezt a műfajt is tanulni kell, jövőre már ügyesebbek leszünk, ha újra belevágunk.
Mi már eleve úgy szerződtünk, hogy csak abban az esetben vállaljuk a közreműködést, ha mi oszthatjuk szét az adományokat.
Így aztán az adomány nagy része Pettendre került, abba a Szigetvár melletti kis cigányfaluba, ahol 148 emberből kettőnek van fizetett munkája, s ahol már többször megfordultunk. Kivétel nélkül mindenki kapott adományt, a mennyiség attól függött, hogy hány fős család volt a rászoruló. Remek ötletnek bizonyult, hogy nem egy helyszínen osztottunk, hanem a polgármesterrel és egy segítőjével szép sorban odamentünk minden házhoz, s a falu vezetőjének irányításával osztottuk ki az élelmiszereket. Így sikerült a visszaéléseket kikerülni. Nagy volt az öröm és a hálálkodás!
Utána a közösségi házban játszóházat szerveztünk a gyerekeknek, ahol volt színezés, gyöngyfűzés, puzzle rakás, könyvjelző, ajándék képeslap készítés stb. Praktikusan a falu összes gyereke eljött, s a szülők is ott csücsültek, beszélgettek velünk. Akinek sikerült valamit alkotnia, az választhatott egy mesekönyvet, amit a Bokor Nagytáborban gyűjtöttünk. A maradék 73 db-ot pedig az ottani könyvtárnak ajándékoztuk.
A szolgálatban a közösség minden tagja részt vett, fiataljaink, s még néhány barát is besegített. Ért minket néhány rossz élmény is, de kell, hogy megtapasztaljuk, a szeretet kiszolgáltatottá tesz, s a kudarcokat is meg kell tanulnunk feldolgozni. Alapjában véve azonban nagyon jó volt értelmes munkát végezni, valódi szükséget enyhíteni, s egyben magunkat és a közösséget építeni.
Szeretettel ajánljuk figyelmetekbe a szolgálat során készült fényképeket is. Képgaléria >>
A Gyurgyóka közösség nevében
Kőszeginé Melinda
LISTA készül a hadra fogható férfiakról januártól
Olyan nyilvántartási rendszer kialakításáról döntött a parlament, amelyben a nagykorú, magyarországi lakóhellyel rendelkező, magyar állampolgárságú férfiaknak a katonai szolgálat teljesítéséhez, a sorozáshoz és a behíváshoz szükséges adatait vezetik majd. A honvédelmi miniszter javaslatára elfogadott rendelet szerint a vészhelyzetben hadra fogható férfiak adatait a személyiadat- és lakcím-nyilvántartási központból hívják majd le.
A Hende Csaba honvédelmi miniszter javaslatára elfogadott előterjesztés indoklása szerint bár békeidőben megszűnt a hadkötelezettség, lehetőség van arra, hogy rendkívüli állapotban automatikusan, megelőző védelmi helyzetben pedig az országgyűlés döntésével újra bevezessék.
A teljes cikk az [origo] honlapján olvasható.
KVT 2011.
A Bokor közösségvezetőinek találkozóját, 2011. november 19-én tartottuk.
A találkozót Bajnok Kristóf nyitotta meg, bevezető gondolatai után Király Ignácz tartott „Arról ismerjenek…” címmel előadást, majd Garay András előadását hallgathattuk meg.
Ezt követően Vincze Péter ismertetője hangzott el a címlistával kapcsolatban és a tavalyi vállalások alapján készült adatbázisokról. Áts András pedig összefoglalta az adás és szolgálat munkacsoport tevékenységét, a munkacsoportok találkozóin elhangzott felvetéseket, s a jövőbeli terveket.
Az erre a napra szóló evangélium:
„Nektek azonban, akik hallgattok engem, azt mondom: szeressétek ellenségeiteket!…” (Lk 6,27-38)
… de kik az én ellenségeim? Lehet-e egy rendes keresztény embernek ellensége? A másik oldalról viszont: célunk lehet-e az, hogy ne legyen ellenségünk? Hogy meghúzódjunk, kis emberek legyünk?
Az idei KVT hívószava ez: „Arról ismerjenek meg benneteket…”. Miről ismerjenek meg bennünket? […]
BÖJTE Csaba Piliscsabán
Időpont: 2011. december 1. csütörtök 19:00
Helyszín: 2081 Piliscsaba, Fő út 1/A., Iosephinum díszterme
Csaba testvér ezúttal társakkal érkezik, a ROLE zenekar kíséri el őt, hogy fokozzák azt a tiszta lelkű, bensőséges, Jézusra váró hangulatot, amit már többször megélhettünk az atya látogatása alkalmával. Mindenkit nagy szeretettel várunk 2011. december 1-jén, csütörtökön, 19 órakor a Iosephinum dísztermében. A belépés – természetesen – díjtalan.
A Role zenekar olyan alkotóműhely, ahol az értékteremtés fontosabb mindenki számára bármilyen múlandó divathullámnál: a hagyományaink ápolása, kultúránk, értékeink átmentése a mai kor embere számára érthetőbb nyelvezetre. Az alkotáson túl eredményük, hogy az elképzelhetetlenül mostoha körülmények ellenére is sikerült alkotóként, művészként tisztának, kreatívnak, önállónak és a mai napig aktívnak megmaradni.
Forrás: piliscsaba.hu
EGY BOKOR Nyilatkozat története
Az új alkotmány (Alaptörvény) módosította a honvédelemre vonatkozó törvényt (2011. 04. 25). Ennek konkretizálást az ún. sarkalatos törvényekben rendelte el. Az Országgyűlés a honvédelmi törvényben az eddigi polgári szolgálat helyett a fegyver nélküli katonai szolgálat bevezetését megszavazta (2011. 06. 22.) és törvénybe is foglalta (2011. 07. 11.).
A Bokor képviselete még a törvény megszavazása előtt (2011. 06. 20.) egy Állásfoglalást küldött az Országgyűlés képviselőinek, kiemelten Orbán Viktor miniszterelnöknek, Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének és Hende Csaba honvédelmi miniszternek.
A Nyilatkozat leszögezi, hogy a Bokor tagjai készek a civil szolgálat bármilyen formájával szolgálni családjukat, népüket, hazájukat, de a katonai szolgálat minden, vagyis fegyveres és fegyvertelen formáját is elvetik a jézusi erőszakmentesség és a lelkiismereti szabadság okán.
Az első válasz másnap érkezett Szili Katalin titkárságvezetőjétől, melyben ígéri, hogy a Bokor törekvését a parlamentben támogatja.
A következő napon az Országgyűlés megszavazza a törvénytervezetet változtatás nélkül. Hende Csaba honvédelmi miniszter megköszöni a képviselőknek az aktivitást, a korrekt, érdemi vitát és kijelenti, hogy a polgári szolgálat megszűnik és helyette a katonai fegyver nélküli szolgálat lesz érvényben. A módosító indítványokról megjegyzi, hogy csak a jogszabály minőségét javító indítványok támogathatók.
Két nap múlva a Jobbik képviselője, Szávay István válaszol, melyben megvallja a haza fegyveres védelmének szükségességét, egyben evangélikus hitét, melyet nem tart összeegyeztethetetlennek a katonasággal. Egyben kijelenti, hogy nem ért egyet a Bokor Nyilatkozattal, noha az nem ellentétes a keresztény elvekkel.
A Nyilatkozattól számított közel egy hónap múlva Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője ír egy udvarias levelet, melyben megköszöni a Bokor bizalmát, kifejti az állampolgárokkal történő kapcsolattartás fontosságát. A továbbiakban ismerteti a kormány indítványát, a honvédelem fontosságát, a lehetséges felmentő okokat és az új Alaptörvényt, mely szerint katonai nem fegyveres szolgálat is lehetséges. A Nyilatkozat lényegére érdemben nem válaszol, de reméli, hogy ezzel megnyugtató választ adott az értékes észrevételeket adó Bokornak.
A Nyilatkozattól számított több mint másfél hónap múlva Kövér László hivatalvezető-helyettese tájékoztat a szóban forgó törvény elfogadásáról, és arról, hogy a fegyver nélküli katonai szolgálat csak rendkívüli helyzetben és lelkiismereti okból engedélyezett. Közli azt is, hogy két más illetékes bizottsághoz (jogi és rendészeti) továbbítja a Nyilatkozatot.
A továbbítástól számított több mint egy hónap múltán az Emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottság elnöke, Lukács Tamás jelzi, hogy a bizottság nem tárgyalta az ügyet, de a legközelebbi ülésen az állásfoglalást a bizottság tagjai rendelkezésére bocsátja.
A továbbítástól számított két hónap elteltével Kocsis Máté, a Rendészeti bizottság elnöke is válaszolt. Ismertette a fentiekben már megismert jogi procedúrát, majd közli, hogy a katonai parancsnok jóakaratától függően miben állhat a fegyvernélküli katonai szolgálat teljesítése. Közli azt is, hogy a bizottság tagjaival ismertette a Bokor Állásfoglalását.
***
A fentiekből egyértelműen kiderül, hogy a képviselők mindegyike csak ismételgeti azt a törvényt, mely a „katonai fegyveres és katonai fegyvernélküli” szolgálatról szól., de érdemben szóba sem állnak a „katonai fegyvernélküli” szolgálat erkölcsi és lelkiismereti okból való megtagadásának jogával. Nem értik (vagy nem akarják érteni), hogy a jézusi erőszakmentességet valló Bokor tagjai nem óhajtanak katonai erőszakszervezet tagjai lenni, még konyhai szolgálatban sem. Civilként akarják szolgálni hazájukat!
Kovács László
CSAK az irgalmasság képes megtartani társadalmunkat
A Krakkóban rendezett Isteni irgalmasság kongresszuson az egyik tanúságtevő Joao Henrique brazil pap, az Irgalmasság szövetsége alapítója volt, aki Brazíliában a szegények és kirekesztettek között teljesít szolgálatot. A Vatikáni Rádió olasz nyelvű adásában Tadeusz Cieślak készített vele interjút. A szövetség az irgalom jele akar lenni a szegények között, a brazil társadalom kirekesztettjei között. Mindenkihez el akarja vinni az irgalmasság üzenetét, amely – mint Szent Fausztina mondta – képes a bűnösöket szentekké változtatni. Az Irgalmasság szövetsége úgy kezdte munkáját, hogy semmijük sem volt, az utcán aludtak, ma pedig havonta 20 ezer emberrel foglalkoznak, 200 ezer tál ételt osztanak ki és 23 házat működtetnek, ahol gyerekeket, időseket, betegeket, utcanőket fogadnak be. Testvérként fogadják őket, Jézus érzéseivel a szívükben.
Joao Henrique elmondta, hogy Brazíliában drámai körülmények uralkodnak. Vallási szempontból is zűrzavaros a helyzet, rengeteg nehézség mutatkozik. A szeretetről való tanúságtétel leginkább az irgalmasság által lehetséges. Szent Fausztinát idézte: az irgalmasságot szavakkal, tettekkel és imádsággal kell hirdetni. Karizmatikus jellegű közösségről van szó, és karizmáik között fontos helye van az imádságnak. Azt tapasztalják, hogy a legszegényebbekben, a kábítószer és a prostitúció által tönkretett életekben csak az imádság ereje képes felébreszteni annak örömét, hogy újjá lehet születni, újra lehet kezdeni a Szentlélek erejével. Szép élmény volt számukra, amikor pár nappal ezelőtt egy téren hirdették Isten szeretetét, és épp akkor ért oda az ifjúsági világnap keresztje, amelyet aztán bíborosukkal, Odilo Pedro Schererrel együtt vittek tovább a legszegényebb negyedekben, ahol a legelterjedtebb a kábítószerkereskedelem. Az emberek letették késeiket, pisztolyaikat, annyira meghatotta őket, hogy az egyház eljött közéjük. Joao atya fontosnak tartja, hogy felmutassuk: az egyház jelen van a szegények között.
Európában is vannak közösségeik, Lisszabonban és Lengyelországban. Belgiumban és Olaszországban is működnek kisebb csoportok, akik az egyháztól távol élő szegényeknek hirdetik az isteni irgalmasságot. Azt tapasztalják, hogy Európa szegény, hiányzik belőle Isten és az élet értelme. Ha elveszik Isten, a létezés értelme, íze veszik el. Terjed a kábítószer, terjed az ateizmus, növekszik az öngyilkosságok száma, a gazdag fiatalok elkeseredetten élnek, birtokolják az anyagi javakat, de nincsenek lelki javaik. Ha megtapasztalják Isten szeretetét, visszanyerik életkedvüket – vallja a brazil tanúságtevő pap.
Az Isteni irgalmasság kongresszusáról Joao Henrique elmondta: nagy öröm, hogy együtt hirdethetik az irgalmasságot, amelyre oly nagy szüksége van a világnak. Egy zsidó elbeszélést idézett, amely szerint Isten megteremtette a világot, de az nem állt meg a maga lábán; újra megteremtette, de ismét szétesett; végül hozzáadta az irgalmasságot, és akkor végre talpon maradt. Ilyen a mi világunk is: sok helyen szétesik. Csak az irgalmasság új civilizációja képes megtartani társadalmunkat: egy olyan civilizáció, amely a gazdasági érdek, az élvezetek helyett az embert helyezi a középpontba. Ahol nincs jelen Isten igéje, ott átok, halál és szomorúság uralkodik. Az irgalmasság, vagyis a kicsinyekhez, a szegényekhez, az Isten szeretetét soha meg nem tapasztaló emberekhez való közeledés alapvetően fontos a társadalmunk számára, ez az egyetlen járható út – zárta le gondolatait az Irgalmasság Szövetségének alapítója.
Forrás: Magyar Kurír
HÁROM nő nyerte el az idei Nobel-békedíjat
Az oslói bizottság közzétett döntése értelmében Ellen Johnson Sirleaf Libéria elnök asszonya; továbbá honfitársa Leymah Gbowee, a libériai polgárháború lezárásában szerepet játszott békeaktivista; valamint Tawakul Karman háromgyerekes jemeni családanya, nőjogi és demokráciapárti aktivista kapta 2011-ben a neves kitüntetést, amelynek átadására december 10-én kerül sor. Az elismerések indoklásában az áll, hogy a díjazottak “erőszakmentes küzdelmet folytattak a nők jogaiért, a politikai részvételért és a békéért”.
A hírrel kapcsolatban a ghánai Peter Turkson bíboros, a Iustitia et Pax Pápai Tanács elnöke örömének adott hangot, hogy a világ nagyra értékelte és elismerte ezeket a kezdeményezéseket és ilyen magas szinten díjazta e személyeket.
Forrás: Vatikáni Rádió
BOKOR nagytábor (BNT) 2011.
Közösségünk ebben az évben Szegeden, a Dugonics András Piarista Gimnázium és Kollégiumban tartotta ezévi nagytáborát augusztus 18–21. között.
A nagy, közösségi találkozón több mint négyszázan vettünk részt.
A rendezvény hőfokát nem csak a nagy meleg, de a résztvevők bensőséges, tartalmas, magas hőfokú örömteli együttléte is jellemezte.
Összefoglaló
MEGEMLÉKEZÉS Bulányi György halálának első évfordulójáról
Bulányi György temetésének első évfordulóján, 2011. június 25-én 16 órakor a Bokor közösség és a Piarista Rend közös megemlékezést tartott a Belvárosi Ferences Templomban.
Az évfordulós szentmisét Labancz Zsolt, piarista tartományfőnök tartotta, a beszédet Urbán József piarista mondta. A hívek könyörgése keretében a Bokor tagjai, testvére és közeli ismerősei emlékeztek meg az elhunytról.
A mise után Bulányi György sírjánál, a budapesti Újköztemetőben fejeződött be a megemlékezés.
Rövid összefoglaló >>
Urbán József beszéde >>
ÁLLÁSFOGLALÁS
az erőszakmentes polgári szolgálat mellett
A készülő, honvédelemre vonatkozó sarkalatos törvénnyel kapcsolatban a Bokor közösség képviselői állásfoglalást fogalmaztak meg az erőszakmentes polgári szolgálat mellett, mivel a törvénytervezet az eddigi „polgári szolgálat” helyett a „fegyver nélküli katonai szolgálat” bevezetését tartalmazza.
A lelkiismereti okból történő katonai szolgálat megtagadása emberi jog, így ennek érvényesülését egy demokratikus társadalomban minden körülmények között szavatolni kell.
Az alábbi levelet 2011. június 21-én valamennyi országgyűlési képviselő e-mail címére, továbbá az aláírt állásfoglalást dr. Kövér László ogy. elnök és a képviselők számára az Országházba, valamint dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter részére elküldték.
Másnap a sajtó számára is nyilvánossá vált az alábbi állásfoglalás.
Tisztelt Országgyűlési Képviselők!
Az Országgyűlés a közeljövőben tárgyalja a honvédelemre vonatkozó sarkalatos törvény tervezetét.
A törvénytervezet az eddigi polgári szolgálat helyett fegyver nélküli katonai szolgálat bevezetését tartalmazza.
Mi, a Bokor közösség képviselői, szeretnénk kifejezni azt a meggyőződésünket, hogy az ember elleni erőszak minden formája emberellenes, számunkra ellentétben áll a Tízparancsolat „Ne ölj!” parancsával, és ellentétben áll a jézusi, mindenkire – még az ellenségre is – kiterjedő legfőbb parancs, a „szeretetparancs” követelményével.
A Bokor közösség – melyet Bulányi György, piarista szerzetes hívott létre – arra törekszik, hogy a jézusi erőszakmentes szeretet útját járja. Mint a történelemben a világi és vallási közösségek tagjai közül számosan, a múlt rendszerben közülünk is sokan megtagadták a katonai szolgálatot, nem voltak hajlandók semmiféle fegyveres testület szolgálatába állni, s ezért a meggyőződésükért több évi börtönbüntetést is vállaltak.
Családunkat, népünket, hazánkat készek vagyunk az erőszakmentes civil szolgálat bármilyen formájával szolgálni, azonban a katonai szolgálat minden (fegyveres és fegyvertelen) formáját elvetjük, békében és háborúban, az ún. megelőző védelmi helyzetben vagy rendkívüli állapot idején is.
Meggyőződésünk, hogy a lelkiismereti okból történő katonai szolgálat megtagadása emberi jog, így ennek érvényesülését egy demokratikus társadalomban minden körülmények között szavatolni kell.
Kinyilvánítjuk, hogy helytelenítünk minden olyan törvénykezést, mely az erőszakmentesség és a lelkiismereti szabadság jogának korlátozására irányul.
2011. június 20.
A Bokor közösség képviseletében:
Kovács László titkár
Kaszap István szóvivő
Miklovicz László
Benyhe Bernát
Lepsényi Mária
Mlecsenkov Angel
P. Bajnok Kata
Papp Zoltán
Trásy Györgyné
Végh Andrásné
dr. Zsombok György
Besze Imre (kat. szolg. megtagadó)
Csizmadia Gábor (kat. szolg. megtagadó)
Habos László (kat. szolg. megtagadó)
Elérhetőség:
Kapcsolattartó: Kaszap István, tel.: 06/70-410-6683, e-mail: kaszapi44@gmail.com
SZIKRÁK egy fáklya lángolásából
Bulányi György gondolatai - Faragó Ferenc szerkesztésében
„Kialudt egy fáklya.
Egy messzire világító és meleget árasztó fáklya.”
(Tarnai Imre)
„Jó nagy temetést fogtok csapni…” - „Meglátjátok, hogy úgy megyek majd el, hogy egy kicsit még maradok!” – … Ezeket mondogatta Gyurka bácsink az utóbbi időben, valahányszor szóba került a halál, az elmúlás, az odaát gondolata. Az első és a második állításában, lám, igaza lett: felemelés volt az és nem temetés, és úgy ment el, hogy még itt maradt. És ez a szerény kis kiadvány is afféle marasztaló kíván lenni. Ülj még itt egy kicsit köztünk, Gyurka bácsi! Beszélgessünk még! Feléd indul a kör… " (Előhang… - részlet - FF)
Örömmel nyújtjuk át a kötet elektronikus változatát kedves olvasóinknak karácsony ajándékul.
Szikrák egy fáklya lángolásából
INFORMÁCIÓK - érdeklődőknek
Gyerektáborokról, lelkigyakorlatokról, közösség életről, programokról, karitatív munkáról stb.: bokorportal@bokorportal.hu