BIZS archívum

 

BIZS 2014
Székesfehérvár, 2014. április 25–27.

Téma: A jézusi szegénység és a nagycsaládban élés, gazdálkodás

Az összefoglalót a BIZS szervezői és Bajnok Zsuzsó készítette

 


BIZS 2013
Gánt, Fecskepalota 2013. április 26-28.

  
  Téma: Hitünk és magyarságunk kapcsolata

  Büki Dani összefoglalója: “Él nemzet e hazán”

 

 


BIZS 2012
Szigetszentmárton, 2012. április 13-15.

BIZS 2012
  Király Kata összefoglalója  

  További információk a BIZS 2012 honlapján

 


BIZS 2011
Tahi, Baptista Tábor, 2011. április 29. - május 1.

Helyszín   
  Meghívott előadók:
  Pál Feri
  Takáts Péter

  További információk: a BIZS 2011 honlapján

 


BIZS 2010
Cegléd, 2010. április 9 –11.

A BIZS 2009 helyszíne

 

  Szösszenet a 2010-es BZS-ről
  (Király Mátyás összefoglalója)

 

 


BIZS 2009
Cegléd, 2009. április 24 –26.

BIZS 2009 – egy szervező szemével –- Kecskés András összefoglalója

Csoportkép


BIZS 2008
Pusztamarót, 2008. április 11–13.

Csoportkép - BIZS 2008   Kecskés András remek összefoglalója >>


BIZS - 2007

Beszámoló
… egy résztvevő szemével

Bevallom őszintén, sokáig gondolkoztam, hogy jelentkezzek-e az idei BIZS-re, valahogy hiányzott belőlem a lelkesedés… És mégsem bántam meg.
Amikor a többiekkel azt beszéltük, hogy mikor indulunk és hogy jutunk el Csobánkára, már alig vártam!
Megérkezve először megcsodáltuk a gyönyörű zöld tájat, miközben két lóval is összebarátkoztunk… Majd következtek a programok… Dani előadását hallgatni igencsak gondolatébresztő volt számomra, sok olyan mondat volt, ami mintha egyenesen nekem szólt volna. A Napközinek és Orsi közijének áhítata meghitt hangulatot teremtett mindkét alkalommal. A teaház… azt hiszem, nem kell mondanom, hogy nemcsak nekem tet-szett, és persze este a tánc…:-) Örülök, hogy a vállalások is gyorsan és gördülékenyen zajlottak.
A kiscsoportos beszélgetés élmény volt számomra, legalábbis örömmel hallgattam mindenkit, úgy éreztem, hogy érdekel minket egymás véle-ménye és az egész igencsak játékos hangulatúra sikeredett.
A mostani BIZS-en az én szemszögemből nézve a személyes beszél-getéseken volt a hangsúly. Örülök, hogy volt, aki meghallgatott és volt, akiket én hallgathattam meg, még akkor is, ha csak pár percet tudtunk beszélni, mert már épp indulóban volt.
Többek között azért is tetszett az idei BIZS, mert idén gyönyörű napsütés fogadott minket, ellentétben a tavalyival, amikor végig fagyoskodtunk.
Néhány embert kérdezgettem, akik először voltak itt, és azt mondták, hogy tetszik nekik és jól érzik magukat.
Köszönöm a szervezőknek, hogy sikerült egy kellemes hétvégét szerezni-ük sokunk számára!
Mészáros Villő

… egy szervező szemével

Megvolt. Túl vagyunk rajta. A szervezők számára nagy megkönnyebbülés, hogy 2007. április 27–29 között Csobánkán sikeresen lezajlott a Bokor ifjúságának legnagyobb szabású évenkénti találkozója. Az előző évek szervezői magasra tették a lécet. Az ideiek tudásuk legjavát próbálták nyújtani. Az eredményt nem a szervezők feladata megítélni.
A BIZS fő kérdése az alábbi mondatban foglalható össze: mennyi időt szánsz a Bokorra és mit teszel a Bokorért a következő egy esztendőben? A szombati kiscsoportos beszélgetések összegzése után úgy tűnik, választ kaptunk e kérdésre. Mindenki örül a meglévő programoknak, akci-óknak, Bokor-eseményeknek, és lehetőségeihez mérten igyekszik részt venni rajtuk. Sokan szívesen besegítenek egy-egy feladat megszervezé-sébe vagy még inkább lebonyolításába, ám igen kevesen vágnák olyan nagy fába a fejszéjüket, hogy maguk vállalják egy program megszer-vezésének irányítását, netalán új kezdeményezések beindítását.
Ez tehát a helyzet ma a Bokor ifjúságában. Gondolom, senkinek nem okozott nagy meglepetést, azonban talán mégsem árt világosan kimon-dani, ugyanis az a feladatunk, hogy ebből a helyzetből próbáljuk a legtöbbet kihozni. Örülök, hogy a következő évben sem leszünk híján ifjúsági programoknak, és mindegyiknek akad gazdája. Örülök, hogy minden zsinat egy kicsit felfűti a lelkesedést (az enyémet legalábbis), hogy érdemes és fontos tenni a Bokorért. Öröm látni, hogy sokan várták az idei, és sokan várják már a következő évi BIZS-t is.
Hogy az a „bizsonyos” léc most milyen magasra került, azt majd a követ-kező évi BIZS-szervezők fogják eldönteni.

Bajnok Dániel


BIZS - 2006

Az idei BIZS-t Csobánkán tartottuk, április 28-30-ig. A két és fél napos programon összesen 98 fiatal fordult meg. A péntek esti vacsorát lelki ráhangolódásként verses-zenés elcsendesülés követte, majd a 12 dühös ember c. filmet nézhették meg az érdeklődők. Szombat reggel Kristóf a közösség összetartó erejéről, a közösségbejárás múltjáról, jelenéről, a barátságépítés és ifjúsági programok fontosságáról beszélt gondolatébresztő előadásában. Az ezt követő kiscsoportos beszélgetések az egyén és közösség kapcsolatáról, az eszményeinkről szóltak. Miután jól kibeszéltük magunkat, kipróbáltuk, milyen lehet másfél órán keresztül egyetlen szó nélkül, csendben figyelni egymásra; a kiscsoportok feladata egy festmény közös elkészítése volt. Este villámkoncertet adott “Bokor Gyöngyei”, majd hajnalig tartó táncház és karaokee vette kezdetét. A vasárnapi misét Tádé tartotta - igazi tádés mise volt, mondanivalóval, kacagással, kérdésekkel. Az ezt követő “Vállalások” részben megterveztük és beosztottuk a következő munkaév feladatait. Számos program gazdára lelt, új barátságok szövődtek, végül a minél több évközi találkozás reményében váltunk el - talán ez is mutatja a BIZS létjogosultságát.

Bajnokné V. Orsi


BIZS - 2005

Két közösség közös értékelése csiszolgatta az alábbiakban olvasható beszámoló gondolatait, amelyekért azonban kizárólag írójuk felelős.

A tavaly lerakott alapokat folytatva került sor április 29. és május 1. (péntek-vasárnap) között a Bokor fiatalságának legnagyobb szabású találkozójára, az Ifjúsági Zsinatra. A szervezők idén is a festői szépségű Völgységben fekvő Váralját választották helyszínül. A friss levegőjű, kies ifjúsági táborban péntek estére kb. 70-80 fiatal gyűlt össze - jó részük közösségbe járó Bokor-tag, ám szép számmal akadtak “szimpatizánsok”, barátaik hívására érkezett érdeklődők is. A szervezők (Bóta Péter, Bachraty Zsófia, Frank “Sitya” Tamás) idén is megtettek minden tőlük telhetőt annak érdekében, hogy az egybegyűltek számára kellemes közös élmény legyen az együtt töltött néhány nap. A tavalyi BIZS-zsel ellentétben az időjárás ezúttal igencsak kegyes volt hozzánk, a hűvös éjszakákat leszámítva mindvégig nyáriasan meleg időben volt részünk.

Az első nap estéjén - a regisztrációt, az elvackolódást és a megkésett vacsorát követően - Vincze Péter gondolatébresztőjét hallgattuk meg. Az előadó nem kímélte kicsiny Bokrunkat, hanem igyekezett megfogalmazni azokat a neuralgikus pontokat, amelyeken a fiataloknak változtatniuk kell: az idősebbek elvárásaihoz, a családhoz, a felismert eszményekhez meg kell találnunk a megfelelő hozzáállást. Az előadás részleteire most nincs mód kitérni; az érdeklődő olvasó megtalálhatja néhány fontosabb gondolatát Vincze Péter neve alatt a Bokorhúsvétról szóló, elektronikusan terjesztett összeállításban. A gondolatébresztést követő esti mese illetve a nap lezárása után ki-ki nyugovóra térhetett, vagy beszélgethetett, amíg kedve tartotta.

A szombati nap alkotta a BIZS gerincét: ekkor került sor Mészáros András szituációs játékára a közösségekről, illetve délután ennek közös kiértékelésére, és az idei vállalásaink megfogalmazására. A szituációs játékban kb. 6 fős csoportokban adtuk elő (az instrukcióknak megfelelően), hogy miképpen alakul ki egy meghatározott karakterekből álló baráti társaság, és ez a társaság hogyan válhat keresztény kisközösséggé, miközben különböző konfliktushelyzetekkel ( antiszociális tag, új tag érkezése, stb.) szembesül. A játék mindenkit megmozgatott, a rögtönzött jelenetek egyszerre voltak mulatságosak és mély értelműek az előadóknak és a nézőknek egyaránt. A szituációs játékot ebéd követte, amely után néhányan hűvös helyre húzódtak egy kis délutáni ejtőzéshez, míg mások a focipályán “gyűjtöttek erőt” a folytatáshoz. Délután kiértékeltük Mészáros Andris játékát, majd rátértünk az idei év ifjúsági vállalásainak tárgyalására, amelynek keretében mindenkinek lehetősége volt kifejtenie, hogy milyen feladatokat vet fel a következő esztendő (netán a hosszabb távú jövő), és hogy ezeknek megszervezését, lebonyolítását illetve az ezekben való segédkezést ki vállalja. A vacsora után az EX zenekar adott koncertet a BIZS vájt fülű közönségének a focipályán. A koncert után kisebb-nagyobb csoportokban beszélgettünk, ki-ki a maga módján értékelve az aznapot, majd a lelkes ifjúság zenés-táncos mulatságot csapott a tábor nagytermében. (E sorok írója ekkor már az igazak álmát aludta…)

Vasárnap délelőtt Mlecsenkov Angel (Öcsi) tartott nekünk szentmisét, amely méltó és lelkesítő zárása volt a BIZS-nek. A mise utáni percek-órák a szomorú-vidám búcsúzkodás jegyében teltek. Ki vonattal, ki autóval vágott neki a hazavezető útnak, ám azt hiszem, mindannyian azzal az érzéssel távoztunk, hogy jó volt együtt lenni a barátokkal, a tágabb közösséggel.

Eddig a száraz tények. De vajon ki mennyire volt megelégedve azzal, amit idén Váralján kapott? Mindenki másképp viszonyul e kérdéshez. Elegendő-e, ha mindenki (vagy legalábbis a résztvevők túlnyomó része) úgy utazik haza, hogy jól éreztük magukat együtt? Kell-e ennél több egy Bokor Ifjúsági Zsinathoz? Egyáltalán, megfelelő szó-e a “zsinat”? Vagy beszéljünk inkább Ifjúsági Találkozóról? Kinek mennyire voltak tartalmasak, előremutatóak azok a programok, amelyek tartalmat voltak hivatottak közvetíteni? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merültek fel bennünk a BIZS 2005 értékelésekor.

Azt gondolom, szükséges, hogy egy Bokor Ifjúsági Zsinat több legyen, mint néhány jó hangulatban együtt töltött nap. Azt gondolom, nem baj, hogy zsinatnak hívjuk. Bár a zsinat szó a magyar nyelvben elsősorban egyházi gyűlést jelent - és a Bokor, mint tudjuk szerencsére nem egyház -, a szó eredeti jelentése (szünodosz “összejövetel, találkozás” + szün “együtt, össze” + hodosz “út”) nem hordoz semmi szégyellnivaló árnyalatot. Mégis, a zsinat hozzáad valamit a találkozáshoz: összekapcsolja azt a kereszténységgel. A keresztény ember tenni akar valamit Isten Országáért. A Bokor Fiataljai, akik Ifjúsági Zsinatra gyűlnek össze, tenni akarnak valamit Isten Országáért, a Bokorért, a másik emberért. A BIZS feladata, hogy erre indítson az együttlét, a “buli” örömével is.

Volt-e valami gond az idei BIZS programjaival? Szerintem nem. Szerintem mind a gondolatébresztő, mind a szituációs játék jó volt - csak éppen elmentek egymás mellett anélkül, hogy kapcsolódtak volna egymáshoz. Tanulság a 2006-os BIZS számára: a gondolatébresztőnek és a “fő előadásnak” együtt kell zengenie, összhangzatot kell alkotnia. Ezeknek kell előkészíteniük a vállalásokat, azt a programpontot, ami a BIZS-t zsinattá teszi, azaz többé, mint puszta összejövetel. Mert mit ér minden okoskodás, ha nem szülnek kézzel fogható cselekedeteket?

Számomra tavaly is, idén is a szombat délután, a vállalások megbeszélése volt a BIZS legfontosabb (legmeghatóbb) része. Úgy érzem, a Bokor harmadik nemzedékében megvan az erő is, a szándék is, hogy tegyen valamit. A szervezésen is múlik, hogy ez mennyire hatékonyan nyilvánul meg. Fontosnak tartom azonban megjegyezni lemaradásunkat a karitász területén. Úgy tűnt, sokan támogatják elvben azt, hogy karitászmunkát végezzenek, ám nem tolongunk, ha egészen konkrét (és sokszor bizony nem könnyű) feladatokat vázolnak fel nekünk. Be kell ismernünk, hogy többségünk számára nem életforma a karitászkodás, a másik ember felé fordulás, a másik ember tevékeny segítése. Az a kérdés, hogy ez a felismerés mire sarkall minket: hagyjuk az egészet a csudába? Hiszen ha “én nem vagyok karitászkodó típus”, akkor minek foglalkozzam az egésszel? Nem! Ha nincs bennünk igény a másik segítésére, azt nem nyugtázhatjuk rezignáltan, hanem változtatnunk, változnunk kell! Ha nincs igény, akkor teremtsünk igényt rá! Jézus tanításának leköpése lenne, ha a hajlandóság hiányát tudomásul véve kijelentenénk, hogy nem kell karitászkodnunk.

Számomra egy kérdés maradt: hogyan ébreszthetjük fel az igényt, a hajlamot a másik felé fordulásra, a karitász életformává tételére? A jövő évi BIZS-nek erre a kérdésre kell megpróbálnia választ találni.

Bajnok Dániel


BIZS - 2004

1) A Bokor 3. nemzedéke teljességgel reménytelen eset. Egyszerűen képtelen belenyugodni a sors rendelésébe: az érdektelenségbe fulladó elmúlásba. Pedig tudhatnák ezek a bohó fiatalok, hogy a mesterségesen is gerjesztett önmegvalósítási igénynek nem lehet ellenállni. Ők mégis azt képzelik, hogy saját lábukra állva, egymásba kapaszkodva, egymást jobban megismerve, barátságokat építve eséllyel dacolhatnak a végzetükkel. Javíthatatlan naivitás!
Igen, valami ilyesmiben hittünk, amikor összegyűltünk, hogy újra lássuk a rég nem látott barátokat és újakat ismerhessünk meg. Nem kevés izgalom és szorongással vegyes lelkesedés előzte meg az ifjúsági zsinatot. Többnapos programot szervezni többtucat ember számára önmagában véve sem könnyű, de nekünk, szervezőknek különleges céljaink is voltak az idei zsinattal. Az állt szándékunkban, hogy felkavarjuk a Bokor fiatalságának régóta hűlő állóvizét, és közös erővel döntsünk arról, hogy mivel tudnánk új életet lehelni az ifjúságba. Most már elmondhatjuk: a befúvás megtörtént, várjuk a test válaszreakcióit. Hiszünk abban, hogy a jövőnk záloga a minket összekötő sok-sok személyes baráti szál, amelyeket persze ápolni kell, mert ennek hiányában elsatnyulnak kapcsolataink. Hiszünk abban, hogy a barátságainkat a közös programok és a közösen végzett feladatok erősíthetik tovább és tarthatják meg, ezért igyekeztünk erőnkhöz mérten meghatározni, hogy ki milyen feladatokban próbálná ki magát akár szervezőként, akár egyszerű résztvevőként. Hiszünk abban, hogy a kezdeti lelkesedés nem lobban ki belőlünk szalmaláng módjára, hanem szilárd elhatározássá válik. A Zsinat nem Isten Országa. Csak beszélni, beszélgetni volt időnk (az időjárás mást nem is nagyon tett lehetővé), de ha a sok beszédet tettek követik, akkor biztosan megérte. A munka nem fejeződött be a BIZS szerencsés lebonyolításával. Ellenkezőleg: most kezdődik.

2) Hatvannégy fiatal gyűlt össze április 23-25-én (péntek-vasárnap) a Bonyhád mellett fekvő Váralján zsinatot tartani a Bokor harmadik nemzedéke nevében. A részvevők jó része az ifjúság “kemény magjából” verbuválódott, de azért szép számmal akadtak köztünk érdeklődők, a Bokorhoz lazábban vagy alig kötődők. A szálláshelyül szolgáló ifjúsági tábor eszményi helyszín volt a tarka programtervezet lebonyolításához, épp csak az időjárás szólt közbe: szombaton ugyanis csaknem egész nap esett az eső. A péntek esti gyülekezés, vacsora és ismerkedés után Bile (Király Árpád) gondoskodott esti gondolatébresztőjében arról, hogy gondolataink a zsinatra, illetve magára Bokor fiatalságára hangolódjanak, hatásos felütést adva ezzel a másnap délelőtti előadáshoz és az azt követő kiscsoportos beszélgetésekhez. Az előadás (Sitya - Frank Tamás) nem kerülgette sokáig az ifjúság gondjainak gyökerét: nem ismerjük egymást eléggé; ha van is közösségünk, azon kívüli Bokros barátságaink ápolására nem fordítunk elég időt és figyelmet. Ennek megváltozásához sok közös kisebb-nagyobb szabású programra lenne szükség, ahol találkozhatunk, ahol élőbbé válhatnak kapcsolataink, és ahol sok új embert ismerhetünk meg. A zsinat egyik legnagyobb eredménye mindenképpen az, hogy számos régi-új ötlet, program, akció újraélesztését vagy megerősítését tűzte ki célul, mindegyikhez önként vállalkozó (szervező vagy dolgozó) személyeket rendelve. Ennek keretében a következőkről tettünk vállalásokat: Bokor ifjúsági honlap és levelezőlista létrehozása az információáramlás megkönnyítésére; segédkezés a Bokor honlap létrehozásában és szerkesztésében; Bokorfoci (és Bokorkosár) rendszeres szervezése; építőtáborok; Bokorszínpad létrehozása; Ifjúsági Nagytábor szervezése 2005-ben; vándortáborok; lelki alkalmak és lelkigyakorlatok; rendszeres karitász-akciók szervezése; kisgyerekesek számára gyerekvigyázás; és végül, de nem utolsósorban: Bokor Ifjúsági Zsinat évente. Az itt felsorolt vállalásokat a jövő évi BIZS fogja értékelni.

Bajnok Dániel


 

<<vissza